A switch kifejezés hasonló egy sereg IF kifejezéshez, ahol a kifejezésekben ugyanaz szerepel. [Pont olyan, mint a C-beli, C-s gyakorlattal rendelkezőknek Tovább gomb]. Sokszor fordul elő, hogy ugyanazt a változót (vagy kifejezést) szeretnéd összehasonlítani több különböző értékkel, és más-más kódot végrehajtani a változó (kifejezés) értékétől függően. Pontosan ez az, amire a switch való.
Az alábbi két példa két különböző módon írja ki ugyanazt, az egyik egy sor if kifejezést használ, a másik pedig a switch-et:
if ($i == 0) { print "i most 0"; } if ($i == 1) { print "i most 1"; } if ($i == 2) { print "i most 2"; } switch ($i) { case 0: print "i most 0"; break; case 1: print "i most 1"; break; case 2: print "i most 2"; break; } |
A hibák elkerülése végett fontos megérteni, hogy hogyan hajtódik végre a switch szerkezet. A switch sorról-sorra hajtódik végre (vagyis utasításról utasításra). Nem hajtódik végre semmilyen utasítás, csak akkor, ha egy olyan case kifejezést talál a PHP, amely egyezik a switch kifejezés értékével. A PHP addig folytatja az utasítások végrehajtását, amíg el nem éri a switch blokk végét, vagy nem találkozik egy break utasítással. FONTOS!!! Ha nem írsz break-et a case kifejezés végére, a PHP folytatni fogja a végrehajtást akkor is, ha újabb case jön! Például:
Itt, ha $i 0, a PHP az összes kiíró utasítást végrehajtja! Ha $i 1, a PHP az utolsó két sort hajtja végre, és csak ha $i értéke 2, akkor kapod a 'kívánt' eredményt (csak i most 2 íródik ki). Tehát nagyon fontos nem elfelejteni a break utasítást (bár lehet, hogy szándékosan elhagyod bizonyos körülmények között).
A switch kifejezésben a feltétel csak egyszer értékelődik ki és az eredmény hasonlítódik össze a case kifejezések mindegyikével. Ha elseif kifejezéseket használsz, a kifejezések újra és újra kiértékelődnek. [és újra és újra be kell gépelni. Ez nem csak fárasztó, de hiba forrása is lehet.] Ha a kifejezés bonyolult, vagy egy ciklus belsejében van, a switch a gyorsabb.
Egy eset utasításlistája üres is lehet, így a vezérlés a következő case-címkére adódik.
switch ($i) { case 0: case 1: case 2: print "i 3-nál kisebb, de nem negatív"; break; case 3: print "i pont 3"; } |
Egy különleges eset a default [alapértelmezett] címke. Ez a címke bármivel egyezik, amivel a korábbi case elemek nem egyeztek. Ennek kell az utolsó elemnek lennie. Például:
switch ($i) { case 0: print "i most 0"; break; case 1: print "i most 1"; break; case 2: print "i most 2"; break; default: print "i se nem 0, se nem 1, se nem 2"; } |
A case kifejezés tetszőleges kifejezés, aminek egyszerű a típusa, vagyis egész vagy lebegőpontos szám, vagy string. Tömbök és objektumok itt nem használhatók, hacsak nem egy-egy elemük ill. változójuk egyszerű típusként.
Az alternatív szintaxis működik a switch-ekkel is. Bővebb információért lásd: Vezérlési szerkezetek alternatív szintaxisa.